Hogyan beszéljünk a gyermekekkel a vírusról?

A gyermekek számára félelmetes és szorongáskeltő lehet, ahogy megváltozik körülöttük a világ. Éppen ezért több figyelmet és törődést igényelnek ebben az új helyzetben.

Beszéljünk velük őszintén és türelemmel a vírusról, szavaink sugározzanak nyugalmat. Ügyeljünk arra, hogy korosztályuknak megfelelő módon szűrjük a hozzájuk eljutó információkat, de ne legyenek tabutémák. Az itt-ott hallott félinformációk még erősebb szorongást generálhatnak. Próbáljuk kideríteni, hogy mit tud a gyerek a vírusról és tisztázzuk az esetleges félreértéseket.

Teremtsünk számukra olyan biztonságos és támogató környezetet, amelyben bátran kérdezhetnek és könnyen kifejezhetik aggodalmaikat, negatív érzelmeiket és esetleges félelmeiket. A kisebbeknek könnyebb ezt rajzban, játékban megtenni. A nagyobbak már el tudják mondani, hogy mit éreznek. Beszéljünk velük a koruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően. Válaszoljunk a kérdéseikre és nyugtassuk meg őket.

Beszéljünk arról, hogy mi az, amit meg tudunk tenni a vírussal szembeni védekezés érdekében és mit tehetnek ők.

A gyerekek a felnőttek viselkedéséből tanulják meg, hogy hogyan kezeljék saját nehéz érzelmeiket.

Ha mi magunk is szorongunk, feszültek vagyunk, azt a gyerek is megérzi, ezért fontos, hogy törődjünk a saját lelki egészségünk megőrzésével is. (Ha ez egyedül nem megy, bátran kérjünk segítséget.) A gyerekek biztonságérzetét a szülő és a kiszámítható környezet adja. Próbáljuk a megváltozott körülmények ellenére is tartani a napi rutint, családi szokásokat. Biztosítsuk a gyermekeknek, hogy továbbra is gyermekként viselkedhessenek, játszhassanak, tanulhassanak, mozoghassanak.