Napirend kisgyermekes családoknak

Immáron több, mint egy hónapja tart a digitális átállás az iskolákban, a vezetett otthoni tanulás. Okulva a tapasztalatokból Kovács Katinka iskolapszichológus az általános iskolás gyerekek szülei számára készített napirend táblázatát most magyarázattal is kiegészítette. Mivel várhatóan elhúzódik a kijárási korlátozás, elérkezettnek látta az időt arra, hogy az eddigi napirendeket felülbírálják a családok és ha szükségét látják, módosítsák azt. Ennek megkönnyítésére a napirend szerkeszthető változata is elkészült, ami itt érhető el: https://drive.google.com/…/1-Rf8Q47bLQCwKR-J7siPw59Jpp…/view 

Érdemes a család tagjainak együtt összeállítani a jelenlegi heti rendjüket, majd tekintettel a helyzetre, egy új próba napi vagy heti rendet készíteni közösen. Az így folytatott beszélgetés során minden családtag szembesül a többiek feladataival, időbeosztásával és a gyerekek mintát láthatnak arról is, hogyan lehet módosítani vagy tartani a leírtakat.

A napirend hátrányai lehetnek:

 A napirendet ki kell alakítani, időt kell rá szánni a családtagoknak együtt. Aki nem veszi ki a részét a létrehozásában, az a tapasztalatok alapján nem is tartja a továbbiakban. A gyerekeknek a különböző felnőtt minták közül kecsegtetőbb a lazábbat választani, amely konfliktusforrás lehet.
 Nem mindenki rendszerező természetű. Ha az eddigi egy hónap azt mutatja, hogy enélkül is elvégzik a feladataikat a családtagok, akkor szükségtelen napirendet készíteni.
 A napirendben foglalt dolgok ritmusát ki kell tapasztalni, és óhatatatlan, hogy újra kell tárgyalni. Emiatt ez nem egyszeri feladat, inkább egy dinamikus folyamat, amelyben több változót is figyelembe kell venni: munkaidő beosztás, pedagógus elérhetősége, stb.
 Önmagában a napirend nem elég olyan helyzetekben, ha a gyerekek egyéb szükséglete kielégítetlen, például éhesek, kialvatlanok, vagy nincs a házukban hely tanulni, esetleg nem rendelkeznek a szükséges számítógéppel. Egy sarok vagy akár paravánnal, könyvespolccal elkülöníthető zug nélkülözhetetlen. Vegyék fel a kapcsolatot az intézményvezetővel akkor, ha az eszközeik elégtelenek a tanuláshoz, kérjenek és fogadjanak el támogatást.
 Aki minden előnye ellenére is utálja a napirendet, annak jó hír, hogy ha minden visszatér a szokásoshoz hasonló kerékvágásba, elengedheti a kérdést. Ha ez a téma különösen erős indulatokat vált ki, érdemes elgondolkodnia arról, hogyan áll a szabálykövetéshez, rítusokhoz-rituálékhoz, irányításhoz vagy az elengedéshez.

A napirend előnyei lehetnek:

 Fenntartja a lelki egészséget.
 Segít rendszert adni a nehezebb időszakokban.
 Segít megküzdeni a változásokkal.
 Vele a tennivalók ellenőrizhetők: ha ki lehet azokat pipálni az sikerélményt ad, és elkerülhető vele a halogatás.
 A kiszámíthatóság csökkenti a szorongás és a stressz szintjét gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt.
 A rendszertelen alvás, evés nyomot hagy, a cirkadián ritmus felborulása pedig hangulati változásokat okozhat. Egy jó napirendben ezeknek van helyük és idejük.
 Azok a családtagok is kivehetik a részüket az otthoni feladatokból, akiknek eddig azok láthatatlanok voltak.
 Van benne szabadidő is, mert egy jó napirend nincs feladatokkal teletömve, kötelező eleme a kikapcsolódás. Az ellazulás képességét nehéz fenntartani krízishelyzetekben, erőfeszítéseket kell tenni érte.
 Segít eldönteni, mi számít igazán, ugyanis ezeket a pontokat írják bele elsők közt az üres napirendbe mind a felnőttek, mind a gyerekek.
 Ad kontrollt, irányítást: ideális esetben a saját napunk felett.
 Jobban alhatunk tőle: nincs nyugtalanító elmaradt teendő, és fix a reggeli ébredés ideje.
 Be lehet vezetni vele új szokásokat, úgy mint fix gyakori vízivás, vagy mozgás.
 Horgonyzó funkciója van, komfortérzetet ad a bizonyosság, hogy ami benne van a napirendben, oda eljutunk.
 Különösen bejósolhatatlan időszakokban hasznos, amikor eláraszthatnak minket automatikus negatív gondolatok, kilátástalanság, vagy aggodalom. Ha tudjuk, hogy a nehéz időszakoknak van állandó ideje a napunkban, oda előre írhatunk bíztató énüzeneteket: meg tudod csinálni, most idd a kávét, már csak 4 óra van hátra, stb.
 Egy jó napirend nem csak tennivalólista, helye van benne a feltöltődésnek, a játéknak, az alvásnak is.
 Egy gyereket is segít ráébreszteni arra, hogy a többi családtagja is ember és érző lény: empátiás készsége javulhat, például látja, hogy a szülei mennyit dolgoznak érte.
 Csökkenti a döntésképtelenséget, ami például akkor nyilvánul meg, ha annyi dolga lenne, hogy a végén nem csinál semmit.
 A napirend jó mintát ad arra, hogy mit akar kezdeni az életével. Hiszen minden kicsivel kezdődik, egy vágy, egy elhatározás, egy elköteleződés megjelenésével. Aktív résztvevő lehet a saját életében a szemlélődés helyett.
 Növeli a hatékonyságot, energiát szabadít fel hasznosabb gondolatokra.
 Nem felejtődnek el a dolgok.
 Időt lehet vele spórolni.
 Lehet másról beszélgetni ahelyett, hogy ki mit csinált (mivel az látszik az elvégzettek listáján) és arra fókuszálni, hogyan érezte magát, mit hiányolt, minek örült, mire figyelt fel.
 Megtanuljuk általa, hogy az akaraterő olyasmi, ami véges, és a motiváció sem állandó. Ezért egyszerűbb csak ragaszkodni a jó megszokásokhoz. Már azzal teljesen elégedett lehet, ha erre képes.
 Önfegyelmet tanít.
 Kialakítja vagy segít megtartani az időérzékelést.
 Érezni lehet vele a haladást, gyakorlattal egyre jobb lesz és egy idő után rá sem kell tekinteni, de lehet tudni minek jött el az ideje. A gyerekek számára ez egyfajta szamárvezető.
 Nem annyira halmozódnak fel a feladatok.
 Mindenkinek tisztázott a szerepe.
 Biztonságérzetet adnak a fix pontok: ébredés (nem ébresztés), alvás ideje, este nincs képernyő és kütyüzés, közös teherviselés, napi tanulási idők, evés rendszeresen és kütyük nélkül, mozgás.

Hogyan lehet a hátrányokat kiküszöbölni?

 Mindenki alkossa meg a saját napirendjét, ne egymásét, ne a felnőtt a gyerekét a beleszólása nélkül. Segítséggel, útmutatással, mintával vagy példákkal lehet előmozdítani ezt.
 A felnőttek előzetesen beszéljék meg, hogy bár elsőre egy dolgozó embernek bagatell lehet ilyesmivel foglalkozni, de a gyerekek nem kis felnőttek. Számukra az idő strukturálásához segítséget kell nyújtani, és szülői feladat ebben támogatni. Segíthetjük az ellenálló családtagot azzal, ha vele kezdjük a mintanapirend kialakítását, majd mehet a dolgára az összegzésig, amibe zárásként bevonjuk.
 Mindamellett, hogy keljenek fix időben ha lehet NE ébresszük a gyerekeket. Ha van lehetőség vagy keljenek maguktól, például használjanak ébresztő funkciót órán. Konfliktusforrás lehet az a reggel helyzet, amikor kinyitjuk rájuk az ablakot, elhúzzuk a sötétítőt stb., és megkezdődik a zsörtölődés.
 El lehet fogadni, hogy nem mindenkinek ez az útja. Bízzanak a gyermekükben ha azt tapasztalják, hogy nincs hátrány a napirend nélküliségéből.
 Segít, ha eleve dinamikusra tervezzük a napirendeket, és a változásokat anélkül tudjuk felvezetni, hogy amiatt újra kelljen írni az egészet.
 Legyen helye a gyerekeknek tanulni. Lehetőleg olyan, ahol nem szól a háttérben tv, rádió, nincsen játékokkal telehalmozva és a természetes fény is bejut. Ezt a tanulókuckót szellőztessék rendszeresen.
 A gyerekeknek életkoruknak megfelelő feladatokat osszanak, amire már képesek, de még van benne kihívás számukra. Csináljanak belőlük játékot, versenyt, végezzék időre vagy énekelve, táncolva. Ne várják el tőlük a tökéletességet, és a befektetett energiájukat értékeljék köszönettel, bíztatással, közös játékidő ajándékozásával.
 A legtöbb időt a saját napirendünkkel töltsük, ne a többiekével. Visszatetsző a folyamatos ellenőrző feladatkör.
 A legfontosabb elemek: a reggeli rutin, az esti rutin, és a tanulás időszaka. Amennyiben ezek tarthatók, a többivel lehetnek rugalmasabbak.
 A napirend egy önismereti eszköz, nem egységesíthető és nincs egy nagy könyv, amelyet követni kell. Próba-szerencse alapon is kialakítható, a szerkeszthető minta csak egy példa.